Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Irodalom

2010.11.27

 

Arany János

(1817-1882)

Élete:

Arany János 1817. március 2-án született, Nagyszalontán. Apja kevés földdel és kis házzal bíró földműves volt. A család súlyos tüdőbajjal volt megáldva, a nyolc gyerek közül csupán kettő maradt életben (János és Sára). Érzékeny, félénk, visszahúzódó gyermek volt. Iskoláit 1823 és 1833 között végezte Nagyszalontán (segédtanítói állás), majd ezt követően Debrecenben. Ezután Kisújszálláson egy évig segédtanító volt. Tanulmányait 1835 tavaszán fejezte be Debrecenben, de érettségivel nem rendelkezett, viszont rengeteget olvasott (leginkább római alkotóktól). 1836 februárjában színésznek állt. Ezalatt anyja meghalt, apja pedig megvakult. Ezek hatására a bűntudattól vezérelve felhagyott a színészettel. 1836 ősze és 1839 januárja közt korrektor (rektorhelyettes) Szalontán (magyar és latin grammatika), 1839 elején lemondott róla. 1840 tavaszán másodjegyző lett. Ez biztosította a családalapítás lehetőségét, 1840-ben meg is házasodott. Feleségét az irodalomtörténeti könyvek Ercsey Julianna néven jegyzik (törvénytelen gyermek és egy évvel idősebb Aranynál). Két gyermekük született: 1841-ben Juliska, 1844-ben László. 1844-tõl (Szilágyi István rektor unszolására) fordítgatott görög és angol (Shakespeare) drámákat. 1845 júliusa végén hozzá fogott Az elveszett alkotmány című vígeposz megírásához. Ezzel megnyerte a Kisfaludy Társaság 25 aranyos pályadíját. Igazi sikert, elismerést és Petőfi barátságát az 1846 nyarán írt Toldi hozta meg számára. 1847-ben ismét megnyerte a Kisfaludy Társaság pályadíját. Ebben az időben sok epikus művet írt: Rózsa és Ibolya, Szent László füve, Murány ostroma, valamint ekkor írta a Toldi estéje nagy részét is. Az 1848-as forradalom külső szemlélője volt egy ideig. Rövid ideig nemzetőr volt, majd BM-i fogalmazó lett Debrecenben és Pesten. Az orosz beözönlés után bujdosnia kellett. Elveszítette állását, Világos pedig még az anyagi összeomlást is jelentette. Fél évig Geszten, a Tisza családnál nevelősködött. 1851 őszén tanár lett a nagykőrösi főgimnáziumban. Egyre többet szenvedett a testi, ill. lelki problémái miatt. 1860-ban Pestre költözött, ahol a Kisfaludy Társaság igazgatója lett. Bekapcsolódott a pesti irodalmi és politikai életbe (Csaba-trilógia elsõ része: Buda halála). 1865-ben az MTA titkára lesz, 1870-ben főtitkára. 1863-ban meghalt Juliska, emiatt sokáig elhallgatott benne a költõ. 1876-ban lemondott a főtitkárságról, az 1877-es boldog nyarat a Margit-szigeten töltötte. Ekkor írta titokban, nem a nyilvánosság elé szánta az Őszikék (kapcsos könyv) verseit. 1879-ben befejezte a Toldi szerelmét. 1882 október 22-én halt meg

 

Költészete:

 

Három pillérű az ő életműve. Az első pillére a líra, a második pillére a nagy epika a harmadik pillére pedig a verses kis epika.

 

Nagy epika:

Epikusként indul. Az első ilyen műve az elveszett alkotmány (1845). Ez egy vígeposz, amely a választásokat gúnyolja ki. Ezután 1846-ban megírta a Toldit egy pályázatra. Ezzel a művel fog befutni. Előzménye Ilosvai Selymes Péter alkotása.

 

 

Toldi
1846-ban írta. Eposz formájú idill. 12 énekből áll. Egységes világkép jellemzi.
Hőse: Toldi Miklós, aki feltörekvő paraszti sorban elő hős. Alakjában a nemes és a jobbágy képe kapcsolódik össze, így ő lesz a nemzeti egység megteremtője. Összetett jellem jellemzi a hőst. Egyszerre a testi erő és a gyengédség, a becsület és az erkölcsösség. Nagyon sok a népies motívum pl.: gonosz testvér, a jó király, a próbatételek. A mű háttere nyár. Ebben a műben György és Miklós konfliktusa van jelen.

 

 

Toldi estéje

Eposz formájú elégia.

1847-48-ban írta

6 énekből áll.

Toldi öreg és kegyvesztett. Tragikus vitézként jelenik meg, akit elhagyott az életkedve. Az öreg Toldi tele van aggodalommal, kétséggel. Az üres csillogástól félti nemzetét. Nincsenek már meg a régi vitézi erények, helyette léhőtűsség van jelen.

Háttere az ősz és a tél.

Míg a Toldinak politikai célzatossága van, addig problémákat vet föl. a Toldi estéjében erkölcsi és művelődési

Kérdése: Mi legyen a helye nemzeti magatartás az új modern kultúrával szemben?

Itt vitatkozik a király és Toldi. Ez konfliktusok sorozatát okozza a műben. Toldi félti nemzetét, régieket. Őt igazolják az események, bár nincs teljesen igaza. Kettőjük vitája egy kivetített belső vita, amelyben a költő kételyei szólalnak meg. Összeütközik a régi és az új világ. „Szeresd a magyart, de ne faragd le.” A király szereti népét és célja, hogy a művelt világban helyet szerezzen nemzetének, halad az idő változik a világ. A modern csatákban már nem a testi erő dönt, hanem a puskapor. Az író egy igazság két oldalát mutatja meg, a két véleményben.

 

 

Mindkét műben:

A cselekmény fő vonala ugyanaz. Ezt a hasonló elemek biztosítják pl.: Toldi Nagyfaluból 3 nap alatt ér Budára; legyőzi a bajnokot, s ezzel megmenti nemzetét. De míg a Toldiban diadalt arat, addig az öreg Toldinak menekülnie kell.

 

Líra:

Az önkényuralom korszakának lírája ('50es évek)

Epikus művei töredékben maradtak, nem akar verseket írni, mert elborult kedélyállapotba, kétségbe ejtette a nemzeti katasztrófa. Úgy érezte, hogy a nemzet halott és költészete ezért felesleges.

 

Letészem a lantot

 

1850-ben írta. Alapja a katasztrófa élmény. Egyrészt a világosi fegyverletétel, másrészt saját személyes meghurcoltatása. Időszembesítő versnek nevezzük, mert különböző idősíkokat ütköztet egymással, a jelent és a múltat állítja szembe. Az előbbi céltalan míg az utóbbi értékként szerepel. A költő belső vívódását követhetjük végig a versben. Hol a csüggedség, hol a lelkesedés jelenik meg. Ezért hullámzó a vers érzelmi hangulata.

Műfaja: elégika óda.

Az első versszakban megismétli a címet, a jelent ábrázolja. Felhagy a költészettel, mert eltűnt lelke ifjúsága. Megindokolja (2-3-4-5. vsz.) azt, hogy miért adja föl élete értelmét. A múltat idézi olyan korszaknak ábrázolja, amely hitet adott a jövő számára is. Nem volt egyedül, Petőfi barátsága nagyon sokat ért számára (3. vsz.). Költészetükkel a nemzet ügyét szolgálták, s hitték, hogy babérkoszorú illeti őket, s van értelme művészetüknek. Az 5. vszben. megtörik a gondolatmente, mintha legyintene a költő magában, mert az álom szertefoszlott. A versben a refrén mindvégig a jövő sivárságára utal.

 

Kertben

 

1851-ben írta a verset. Létösszegző vers. Történelmi háttere a Bach rendszer. Témája az ember otthontalansága, a fásult közöny. A cím és az első versszak egy valós helyszínre utal, amely később az egyéni élet terévé válik. A költő egye szám első személyben beszél, saját helyzetét írja le, egy idilli képben. A nyugalmaz azonban megzavarja a szomszédban történt esemény, a költő önfeledt szemlélődésébe beleszól a külvilág zaja a kerten túli valóság amelyet tragikusan ábrázol. 2-3 versszak lehangoló képet ad egy szegény családról és az emberek lelketlenségéről. Érzéketlen a világ, az ember csak önmagára számíthat. Az egyedül maradt férj, senkire sem számíthat. Az 5-6-7 versszak egy új szerkezeti egység. A költő gondolatai visszatérnek önmagához. Megpróbál közönyös maradni és nyugodt, és csak a saját fájdalmával foglalkozik, ezután a konkrét látványból látomás válik. A kertésznek az a feladata, hogy a fák sebeit bekötözze meggyógyítsa , de az emberek fájó sebi iránt mégis közönyös akar maradni. Egy illúziót ringat a költő talán a magányban menekülés védettséget megoldást jelenthet számára. Nem biztos benne, ezért keserű ítéletet mond az emberiségről, amibe ő maga is beletartozik. A világ közönyös az ember pedig önző, falékony húsdarab egy telhetetlen hernyó. A gyógyító kertész pedig a halállal azonosul az utolsó versszakban. Nem talál megoldást , mert a nemzedékek átadják egymásnak a gonoszságot, a vers jól példázza, hogy a költő hite megrendült.

 

A következő szakasza a lírájának: Költészete élete végén.1777-80-ig tartott. Titokban kezd el 10 évi hallgatás után újra írni a Gyulai Páltól kapott kapcsos könyvbe. 55 művet tartalmaz. 9 ballada és 46 vers található benne. Az Őszikék cím jelentése: Őszi kikericsek.

A kötet jellemzői:

  • nem szánta nyilvánosság elé

  • mindegyik egy-egy pillanatnyi benyomást rögzít

  • bátrabban tárja már föl belső világát

  • A versek témája az elhibázott élet,az elmulasztott lehetőség és az elmúlás.

Epilógus

A vers címe lezárást befejezést jelent. Témája a költő személyes és titkolt érzéseinek leírása. Létösszegző mű(mert életét összegzi) és időszembesítő is, mert 3 idősík jelenik meg benne.

Az első 5 versszak a közelmúltat ábrázolja. A Pesten töltött éveket. Az életet egy országúttal azonosítja, amelynek a végállomása a halál. Ehhez a metaforához kapcsol további képeket. Az élet lezárulást közli a költő. Különböző emberi magatartásformákat mutat be. A törtető nagyravágyókkal szemben ő az elzárkózást a félrehúzódást választja, mert csak így őrizheti meg önállóságát. Az idilli felszín alatt ott húzódik a keserűség és az irónia.

A vers következő szerkezeti egysége a 6-10. versszakig tart, itt a múlthoz kötött jelent ábrázolja. Számvetést készít önmagáról művészetéről. Fölsorolja mi az amit kapott pl.:kívülről jövő elismerést, boldognak kellene lennie, de mégis önvád gyötri, más az amire vágyott életében.

A 11-15 versszakig a harmadik egység a múltban megálmodott, de be nem teljesül jövőt ábrázolja. Lehetőségeket sorol fel pl.: függetlenség, nyugalom, vidám öregség. Mindezek azonban csak ábrándok maradtak a sors visszafordíthatatlan. Önmagát egy szegett szárnyú, daltalan rab madárral azonosítja. Ez a metafora kilátástalan jövőjét ábrázolja a költőnek.

Mindvégig

1877-ben írta. Önmegszólító vers. A költő magát próbálja vigasztalni azzal ,hogy egy sorsfilozófiát ábrázol önmaga számára. Ellentétes a vers tartalma a Letészem a lantot cíművel. Míg abban az alkotás feleslegességéről ír, addig itt a mindhalálig tartó versírásról. Egy belső parancs ez vigaszt adhat a költőnek. Felül kell emelkedni a problémákon és el kell fogadni az élet rendjét pl.: öregség (3.versszak) a jelennek kell élni (carpe diem- Horatius) próbáljon meg új eszméket találni, oldja föl rejtőzködését, s nyugodtan írjon önmaga érzéseiről. A vers azzal zárul, hogy nem létfontosságú most már a közönség. Megbomlott a kapcsolat a költő és az emberek között.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.